2011. október 30., vasárnap

Szinte már csak 1 hét...
Hihetetlen, hogy repül az idő. Tisztán előttem van a kép, mikor a Tanár nő felhívott azzal a hírrel hogy mehetek Hollandiába.
Egy szép nyári nap volt, mikor a madarak csicseregtek az idő gyönyörű volt én pedig éppen dolgoztam. Nem lehetett volna felvenni a telefont, de én mégis megtettem. S utólag ezt egyáltalán nem bántam meg.
Miután meghallottam a remek hírt alig tudtam elhinni.
Annyira ki szerettem volna menni, és sikerült!
Rögtön felhívtam az édesanyám, és ő még talán nálam is boldogabb volt.
Most így pár nappal az indulás előtt is biztat, és segít mindenben, ahogy ezt teszik a barátaim is.

Mint mindennek ennek az utazásnak is két oldala van. A rossz csak az, hogy itt kell hagynom a szeretteimet.
Bár az az 1 hónap nem a világ vége.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.