Kedves Mindenki!

A mai napot mindannyian nagyon izgatottan vártuk, ugyanis ma volt az első gyakorlati napunk. Én két gyerekápoló társammal egy bölcsődébe kerültem Dracthen-be. Már elsőre feltűnt, hogy a bölcsőde is, mint minden eddig látott intézmény, nagyon modern és jól felszerelt. A gyerekeknek nagyon sok játékuk van, a csoport szobák és a folyosó szépen ki van dekorálva, nagyon barátságos hangulata van. A csoportomba két gondozónő van, és már előre tudtam, hogy kezdetnek jól ki fogom őket faggatni az ottani dolgokról. Ez azonban kishíján kudarcba fulladt, amikor kiderűlt, hogy a gondozónők alig tudnak angolul, aztán valahogy mégiscsak sikerült megérteniük valamennyi kérdésemet és ha nehezen is, de végül választ tudtak rájuk adni. Hány gyerek van egy csoportban? Maximum 16 lehet, a miénkbe összesen 14 jár, ma éppen 7 gyerek volt ott. Hány órát vannak a gyerekek a bölcsődében? Ezt a kérdésemet nem értették, de én úgy figyeltem meg, hogy egésznap ott vannak, ugyanúgy, mint nálunk. Mennyi idősek a gyerekek? Az én csoportomban az alig több, mint fél éves gyerekektől kezdve 3 évesekig mindenféle korosztály volt. Hány órát dolgozik egy gondozónő? Nyolcat. Hogyan szólítják a gyerekek a gondozónőket? A keresztnevükön. Kezdetben segítettem nekik Sinterklaas-os díszítéseket készíteni, és mivel innentől kezdve sok angol szó nem nagyon hangzott el, elhatároztam, hogy odafigyelek a holland nyelvre és kérdezek pár kifejezést a gondozónőktől is. Először azt hittem nevetséges ötlet, de mire eljött az ebéd idő, már meg tudtam kérdezni hollandul a gyerekeket arról, hogy mit kérnek enni, és jó pár alapkifejezést tanultam. "Akarsz velem játtszani?" "Játtszani akarok." "Nekem add!" "Én akarom csinálni!" "Ne csináld!" "Finom." És ezeken kívül a játékok és az ételek nevét is próbáltam memorizálni, ami egész jól ment, mert nemcsakhogy az angolhoz hasonlított, de kapásból két szó is eszembe jut, amit mi magyarok is szinte ugyanúgy mondunk (lámpa, pisztoly). A többieknek is feltűnt, akik itt vannak gyakorlaton, hogy az itteni gyerekek mennyire kiegyensúlyozottak. Se hisztis, se visszahúzódó gyereket nem láttunk, ami pedig nálunk otthon nagyon gyakori. A gondozónők is nagyon jókedvűnek, sokat énekltek, még a folyosón is. A gyerekek napirendje számomra úgy tűnt, hogy megegyezik azzal, ami nálunk van, annyi különbséggel, hogy nálunk kreatív foglalkozást nem csinálnak, csak játtszanak. Ami a legmeglepőbb volt számomra az az volt, hogy az udvaron is voltak zárt ágyak (akváriumra emlékeztetőek) és oda is raktak ki gyerekeket aludni. Ilyet előtte még sehol se láttam. A mi csoportunkból két gyereket raktak ki aludni, azt mondták, hogy azért teszik ki őket, mert kint sokkal jobban tudnak aludni, amikor bent vannak, jóval kevesebbet alszanak. Ami még tettszett-ezt már más nyugati országban is megfigyeltem- az az, hogy nem óvják annyira agyon a gyerekeket a hidegtől és a kosztól úgy, mint nálunk. Náluk teljesen rendben van, ha a gyerek a földön csúszkál, sőt a sütit se tányéron adták a gyerekeknek, hanem az asztalon csúsztatták oda nekik és az sem volt baj, ha a gyerek a földre esett ételt megette. Azt hiszem a mai nap nemcsak számunkra, de a többi szakon tanulók számára is érdekes lehetett, mert ma is rengeteg különbséget fedezhettünk fel két ország között. De most zárom soraimat, mert ma a takarítás is az én feladatom. :-)