Sziasztok fiúk, lányok és persze Tanár-társaink! :) Végre felfedeztem én is, hogyan kell ide írni. Úgyhogy most összeszedem gondolataimat, hogy megosszam Veletek, mennyire örültem a hírnek, mikor engem is "beválogattak". Emléxem, mikor szóbelin voltunk soron, utolsóként hallgattak meg a tanárok.. Élveztem a beszélgetést! Jó kedvem volt utána, s ha jól emléxem a nap is valahogy szebben sütött aznap. Ezután tudom siettem gyorsan, mert aznap utaztam el 10 napra Franciaországba síelni, amit a suli megengedett, hogy ennyi ideig távol legyek. (Nagyon köszönöm!!) :D Azt hiszem ennyi idő alatt az eredmény meg is született.. Csak én nem néztem az email-jeimet, mivel elfelejtettem, hogy hogyan fognak majd értesíteni. Franciából megérkezve az email fiókomban tömérdek mennyiségű levelet találtam, persze tipikusan telis-tele "fölös" üzenetekkel.. DE! Ott lapult Juba Nagy Ágnes email-je is. Megnyitottam és alig volt pár sor. Elolvastam egyszer, kétszer, háromszor, négyszer, ötször, hatszor, hétszer... Leírhatatlan, mennyire örültem neki! :) Ekkor jöttem rá arra, hogy milyen nagy előnyt jelent, ha valaki egy saját idegen nyelvvel rendelkezik!